• Az alapok
  • Az igék konjugálása 〜られる
    • Godan igék
    • Ichidan igék

    Ichidan igék

  .

  • Reguláris igék
• Passzív mondat alkotása

Az alapok

〜られる egy utótag, amely passzívvá teszi az igét. Más szóval, ha 〜られる-t csatolunk egy igéhez, az azt jelenti, hogy az ige valakivel vagy valamivel történt. Például a 食べる (enni) passzív alakja a 食べられる (megenni). Hogy egy mondatban használjam, ha a szörfdeszkámat megette egy cápa, azt mondhatnám: サーフボードはサメに食べられた.

Az oldalon látni fogod, hogy a japán passzívum azonban nem teljesen azonos az angol passzívummal, és a tanulók számára kissé trükkös lehet.

Az 〜られる

Godan igék konjugálása 〜られる

Godan igék

A legtöbb konjugációhoz hasonlóan a godan igék a trükkösebbek az igetípusok közül! Ahelyett, hogy egyszerűen 〜られる-t adnál az igéhez, először meg kell keresned azt a karaktert, amely a sima ige végén áll, és át kell alakítanod a megfelelő あ-oszlopos karakterré a kana táblázaton. Ezután hozzáadhatod a 〜れれる szót. Tehát ha az egyszerű alakú ige végződésed む, a passzív végződésed 〜まれる lesz. Ha つ, akkor az új befejezésed 〜たれる lesz. Próbáljuk meg a 読む (olvasni) igét passzív alakba konjugálni:

読む + ま + れる = 読まれる

Ez a minta a legtöbb godan igére érvényes, de figyeljünk az 〜う végződésű igékre, mint például a 買う (vásárolni). A logika azt diktálja, hogy a 買う passzív alakja 買あれる lenne, de a logika itt cserbenhagy minket. A 買う helyes passzív alakja a 買われる.

❌ 買う + あ + れる = 買あれる
⭕️ 買う + わ + れる = 買われる

Ha a nyelvtanról van szó, szeretünk minden követ megmozgatni. Ha többet szeretnél megtudni erről a különös ragozásról, nézd meg ezt a magyarázatot a klasszikus japánról.

Ichidan igék

A ichidan igék esetében ez egyszerű. Csak cseréld ki az 〜る végződését 〜られる-ra. Például a 食べる (enni) igéből 食べられる lesz.

Vegye azonban figyelembe – a 〜られる végződés a potenciális alakra is használható. Emiatt az átfedés miatt a modern japánban kialakulóban van egy különálló potenciális forma végződés, a 〜れる. Hát nem klassz látni, ahogy a nyelv az idők során változik és alkalmazkodik a felhasználók igényeihez?

Rendhagyó igék

A két tipikus rendhagyó igénk, a 来る（く ） passzív alakja a 来る（く ） passzív alakja. (jönni) a 来られる（こ ）, a する (tenni) pedig a される.

Passzív mondat kialakítása

Egy japán passzív mondat három fő részből áll:

1. Egy cselekvés: ez az a cselekvés, amelyet a mondat igéje leír.
2. Egy cselekvő: ez az a személy (vagy dolog), aki (vagy ami) a cselekvést végzi.
3. Egy átélő: ez az a személy, akinek a cselekvést végzik.

Ezek a részek a következőképpen illeszkednek egy mondatba. ‘X’ az átélő, ‘Y’ a cselekvő, és ‘〜られる’ a cselekvés:

• Xは Yに 〜られる。
• X 〜ed by Y.

Láttad, hogy működik? Most próbáljuk ki egy valódi mondattal. Tegyük fel, hogy megcsíp egy méh, de a helyzet átélését úgy akarjuk kiemelni, hogy passzívvá tesszük, mint a “Megcsípett egy méh” mondatban. A méh a cselekvő, te vagy az átélő, és a csípés a cselekvés:

• 私は蜂に刺された。
• Megcsípett egy méh.

Nem rossz, ugye? Nos, a dolgok egy kicsit bonyolultabbá válnak, mivel a japán nyelvben milyen gyakran hagynak ki felesleges elemeket egy mondatból. A passzívum esetében ez különösen gyakori, ha az átélő te vagy, vagy a személyazonossága nyilvánvaló a szövegkörnyezetből. Így talán természetesebb lenne, ha egy méhcsípésről panaszkodnál, mondván:

• 蜂に刺された。
• (Engem) megcsípett egy méh.

A passzív mondatból a cselekvő kihagyása is gyakori, és ez tulajdonképpen az angolban is így van:

• いきなり(あの男に)殴られた。
• Megütött (az a férfi) hirtelen.

A fenti mondatból japánul és angolul is kihagyhatjuk (by that man). Talán nem is érdekel minket, hogy ki ütött meg, és csak arra akarunk koncentrálni, hogy milyen hatással volt rád. Vagy lehet, hogy csak megütöttek, és a nagy verőember még mindig ott áll, és nem kell kimondani! 💥

Az alapokon túl

A japán passzív forma sok japán nyelvtanulónak okoz némi fejfájást. Ennek oka, hogy a japán passzívumot olyan módon lehet használni, ami túlmutat az angol passzívumon.

Közvetett vs. közvetett passzívum

Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk a passzívum két típusát: a közvetlen és a közvetett passzívumot.

A közvetlen passzívumban a cselekvés hatása a tapasztaló személyre nagyon nyilvánvaló, mert közvetlenül vele történik. Például:

• ピカソにキスされた。
• Megcsókolt Picasso.

Ez esetben a cselekvés az, hogy megcsókoltak, a cselekvő Picasso, a tapasztaló pedig én vagyok. A cselekvés közvetlenül velem történt, tehát ez direkt passzívum. Ez pontosan ugyanaz, mint az angolban, tehát nem nagy ügy.

A közvetett passzívumot az angolul beszélők számára nehezebb lehet megérteni, mert az angolban nincs tökéletes megfelelője. A közvetett passzívumot annak kifejezésére használják, hogy valaki tett valamit, és ez valahogy hatással volt rám. Ahogy el tudod képzelni, ezt sokszor használják arra, hogy panaszkodjunk dolgok miatt (I can’t believe X was done to me😭), ami kiérdemelte az adversatív passzívum nevet.

Az indirekt passzívumot egy példával lehet a legkönnyebben megérteni. Képzeld el, hogy egy férfi közvetlenül előtted rágyújtott egy cigarettára, és a füstnek való kitettség zavaró. Ebben az esetben használhatom a passzív alakot, hogy azt mondjam, hogy rám szívtak 💨

• (あのおじさんに)タバコを吸われた。
• Megszívtam (az a férfi).

Ebben a példában a cselekvés a dohányzás, a cselekvő pedig az a férfi. Amit azonban ebben a mondatban elszívnak, az egy cigaretta, nem pedig a tapasztaló, azaz én. Valójában hozzátehetnéd a 私は-t a mondat elejére, és tökéletesen nyelvtani lenne (bár nem feltétlenül természetes, mivel a japánban előszeretettel hagynak ki mondatelemeket). A lényeg az, hogy a passzívum kiemeli, hogy a dohányzás ezen cselekedete velem történt, és hangsúlyozza, hogy nem én irányítottam a cselekvést. Ezért azt az árnyalatot hozza létre, hogy a cselekvés kellemetlen volt.

A kontextustól függően azonban előfordulhat, hogy ez a velem történt árnyalat nem feltétlenül negatív:

• ブラッド・ピッドに目の前でタバコを吸われて、気絶するかと思った。
• Brad Pitt pont előttem dohányzott, és azt hittem, hogy elájulok.

Mintha a füsttől ájulnál el, vagy azért, mert az ott Brad Pitt? 😍 Mégis, figyeld meg, hogy az angol fordításunk itt valójában nem passzív (a smoked aktív hangban van). Ez azért van, mert az angol passzívum gyakran nem jó módja annak, hogy a közvetett passzívum lényegét megragadjuk. A következő például kicsit esetlen az angolban, nem gondolod?

• ブラッド・ピッドに目の前でタバコを吸われて、気絶するかと思った。
• Brad Pit előttem füstölgött, és azt hittem, elájulok.

A közvetett passzívumokat néhány esetet kivéve általában szándékos igékkel képezzük, ami azt jelenti, hogy valaki szándékosan végzi az ige által leírt cselekvést. Emiatt az ige cselekvője általában inkább egy személy, mint egy dolog. Így a következő mondat teljesen furcsán hangzik:

• ❌ 私は本に頭に落ちられた。
• A fejemre esett egy könyv.

Mégis elfogadhatónak tűnik néhány időjárással kapcsolatos igével:

• 突然雨に降られた。
• Egyszer csak rám esett az eső.

A cselekvő jelölése に, から vagy によって

A に partikula általában a cselekvés cselekvőjét jelöli, de néha helyettesíthető から vagy によって.

Ha a cselekvő és az átélő is ember, és a cselekvés közvetlenül az átélővel történik, a に és az から is használható a cselekvő jelölésére. Tehát ha Picasso kinevetett, akkor azt mondhatjuk:

• ⭕ ピカソに笑われた。
  ⭕ ピカソから笑われた.
• Picasso kinevetett.

Ha azonban a cselekvő nem személy, akkor csak a に jelölheti a cselekvő személyt. Tehát ha a barátodat elütötte egy autó, akkor csak a に-t használhatod:

• ⭕ 友達が車にはねられた。
  ❌ 友達が車からはねられた。
• A barátomat elütötte egy autó.

És ha megcsípett egy darázs, ugyanez a szabály érvényes:

• ⭕ スズメバチに刺された。
  ❌ スズメバチから刺された。
• Megcsípett egy darázs.

に megfelelőbb, mint a から, ha a cselekvés egy tárgyra történik, vagy a passzívum közvetett:

• ⭕ ピカソに落書きされた。
  ❌ ピカソから落書きされた。
• Ezt Picasso firkálta.

• ⭕ 泥棒に携帯をとられた。
  ❌ 泥棒から携帯をとられた。
• Ellopta a telefonomat egy tolvaj.

Ha valamiről beszélsz, ami valamiből készült, akkor a に helyett a から-t kell használnod:

• ⭕️ このお酒は芋から作られている。
  ❌ このお酒は芋に作られている。
• Ez az alkohol burgonyából készül.

Végezetül, mi a helyzet a によって-val? Ezt hivatalos környezetben (különösen írásban) használhatod:

• ⭕ Ezt a firkát Picasso rajzolta.
  🔺 Ezt a firkát Picasso rajzolta.
• Ezt a firkát Picasso rajzolta.